22/2010. (V. 13.) OKM rendelet a 2010/2011. tanév rendjéről valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról

 

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 12. és 17. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörömben eljárva – az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörében eljáró önkormányzati miniszter egyetértésével, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörében eljáró pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontja szerinti feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:

 

1. A rendelet hatálya

 

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) fenntartóra való tekintet nélkül

aa) az általános iskolákra,

ab) a szakiskolákra,

ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola),

ad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre,

ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban az aa)–ae) pont alattiak együtt: iskola],

af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium),

ag) a többcélú intézményekre [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény];

b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal);

c) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre;

d) a pedagógusokra;

e) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre;

f) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).

 

2. A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év)

 

2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év keretei között kell megszervezni.

(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2010/2011. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2010. szeptember 1. (szerda) és utolsó tanítási napja 2011. június 15. (szerda). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanhárom nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvankettő nap.

(3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap

a) középiskolákban és a szakiskolákban – a b)–c) pontban meghatározott kivétellel – 2011. április 29.,

b) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2011. május 27., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolában 2011. június 3.,

c) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2011. január 14.

(4) A tanítási év (szorgalmi idő) lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 52. § (16) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2011/2012. tanítási évben történő feldolgozásáról.

 

3. § (1) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.

(2) A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola első szakképzési évfolyamán február első hetében is megkezdhető. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen.

(3) A szorgalmi idő első féléve 2011. január 14-ig tart. Az iskolák 2011. január 21-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell megküldeni.

(4) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenhárom munkanapon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni – tájékoztatás céljából – az iskolaszéknek és a fenntartónak.

 

3. Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok

 

4. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

 

5. § (1) Az őszi szünet 2010. november 2-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 29. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 8. (hétfő).

(2) A téli szünet 2010. december 22-től 2011. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2010. december 21. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2011. január 3. (hétfő).

(3) A tavaszi szünet 2011. április 21-től április 26-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 27. (szerda).

(4) Az iskola az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a – közoktatásról szóló törvény 52. § (16) bekezdésben meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

(5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)–(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

 

4. A vizsgák rendje

 

6. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.

(3)^[1] Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 18/C–18/D. §-ban meghatározott, a körzetközponti jegyzők számára előírt feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerinti, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerinti illetékes körzetközponti jegyző látja el.

 

5. A felvételi eljárás és a beiratkozás

 

7. § A középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. melléklet tartalmazza.

 

6. A tanulmányi versenyek

 

8. § (1) A 2. melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) hirdet meg az iskolák részére, továbbá amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat.

(2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.

(3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre, továbbá diákolimpiára történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért.

(4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívásnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő megjelentetéséről 2010. október 29-ig gondoskodik, egyúttal intézkedik a felhívásnak az OKM honlapján való közzétételéről.

 

7. Országos mérés, értékelés, szakmai ellenőrzés elrendelése

 

9. § (1) A közoktatásról szóló törvény 99. § (4)–(5) bekezdése alapján a 2010/2011. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően.

(2) A közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdés p) pontja alapján a 2010/2011. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2011. május 25-én. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2010. november 26-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon.

(4) A Hivatal 2012. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az OKM-nek. Az OKM az országos elemzést – tájékoztatás céljából – megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt 2012. május 31-ig a honlapján nyilvánosságra hozza.

(5) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2010. október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2010. október 31-ig – a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával – jelentik a Hivatal regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2010. december 10-ig kell elvégezniük.

(6) 2011. március 1. és május 31. között szakmai ellenőrzés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelv és népismeret oktatásának vizsgálatát a nemzetiségi nyelvoktató iskolákban. A szakmai ellenőrzést a Hivatal szervezi meg az Országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértők bevonásával.

 

8. Az országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok

 

10. § A közoktatásról szóló törvény 99. § (7) bekezdése szerint meghatározott minimumot – képességszintet – a 4. melléklet tartalmazza.

 

9. Záró rendelkezések

 

11. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet

a) 6. § (3) bekezdése és 15. § (2) bekezdése 2010. szeptember 2-án,

b) 15. § (3) bekezdése 2011. június 1-jén,

c) 15. § (4) bekezdése 2011. szeptember 1-jén

lép hatályba.

 

12. §^[2] (1) A 2009/2010. tanév rendjéről szóló 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rendelet) a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § A tanítási év (szorgalmi idő) lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 52. § (16) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2010/2011. tanítási évben történő feldolgozásáról.”

(2) Az OKM rendelet 4. § (4) bekezdésében a „közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény)” szövegrész helyébe a „közoktatásról szóló törvény” szövegrész lép.

(3) Az OKM rendelet 4. számú melléklet A) A körzetközponti jegyzők feladatai az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak elosztásában alcím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. A minősítéssel védett feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok őrzése, nyilvántartása és átadása a körzetközponti jegyzőnél az egyes állami vizsgák megszervezése során keletkező „Korlátozott terjesztésű” minősítési szintű minősített adatra vonatkozó rendelkezések, továbbá jelen rendelet rendelkezései és az oktatási és kulturális miniszter vagy a Hivatal – a miniszter által írásban átruházott hatáskörben eljáró – vezetőjének külön rendelkezése szerint történik.”

 

13. §^[3] (1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 8. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nevelési-oktatási intézmények – tevékenységükhöz kapcsolódóan – a 10. számú mellékletben meghatározott adatokat (különös közzétételi lista) közzéteszik. E bekezdés alkalmazásában közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. Ha a nevelési-oktatási intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, az adatokat a helyben szokásos módon teszi közzé.

(7) A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni.”

(2) A Rendelet 4. számú melléklet A tanügyi nyilvántartások vezetése alcím 11. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) Névváltozás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról – beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt is – bizonyítvány-másodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni vagy – ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal, vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvénytelenítni kell és vissza kell adni a tulajdonosának.”

(3) A Rendelet 4. számú melléklet A tanügyi nyilvántartások vezetése alcím a következő 11. d) ponttal egészül ki:

„11. d) A bizonyítvány-másodlatnak – szöveghűen – tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítvány-másodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv hivatalos nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének (vagy megbízottjának) aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával. Bizonyítvány-másodlat kiadása esetén

da) a törzslapon fel kell tüntetni – a kiadott másodlat iktatószámát és a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették, illetve érvénytelenné nyilvánították,

db) amennyiben az eredeti érettségi bizonyítvány, szakképesítő bizonyítvány szerepel a Hivatal, illetőleg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által vezetett központi nyilvántartásban, az eredeti bizonyítvány megsemmisítéséről, érvénytelenné nyilvánításáról és a másodlat kiadásáról a központi nyilvántartás vezetőjét értesíteni kell.”

 

14. §^[4] (1) Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok támogatásáról szóló 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megítélt támogatást a finanszírozási adatok ismeretében a Kincstár a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport „Közoktatási humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás” előirányzat terhére a 2010. szeptember havi normatíva-kiutalással együtt folyósítja.”

(2) A miniszteri rendelet 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A támogatás folyósításáról a költségvetési törvény 5. számú melléklet 17. pont a) alpontja szerinti forrás terhére az első részlet esetében a szeptember havi nettó finanszírozás keretében, majd havonta egyenlő részletben az önkormányzati miniszter, a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó esetében a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport „Közoktatási humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás” előirányzat terhére, a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményfenntartó esetében a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. alcím, 17. jogcímcsoport „Gyakorlóiskolák normatív támogatása” előirányzat terhére a miniszter utalványozása alapján a Kincstár intézkedik.”

s 1-jén veszti hatályát.